gyimesi csángók: a Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros folyó völgyében, a Gyimesi-szorosban élő magyarok (→csángók). - A Csík vm. és Moldva határán fekvő terület eredetileg a →székelyek, az 5 szomszédos csíki község tulajdona volt. A ~ a 17. sz. 2. felétől kezdték legelőbérletként, irtványtelepek és pásztortanyák létesítésével benépesíteni mai lakóhelyüket. Az 1870 k. kb. 4000 fős, egységes kultúrájú lakosság nagyobb részben csíki székelyekből (különösen 1764: a →madéfalvi veszedelem után menekülőkből), kisebb részben moldvai magyarokból és →oláhokból ered. - A ~ 3 községe, Gyimesbükk (745 m tszf., 1941: 1392 házban 6072 r.k. magyar és g.k. rumén), Gyimesfelsőlok (913 m tszf., 1941: 730 házban 3040 r.k. magyar) és Gyimesközéplok (847 m tszf., 1941: 1294 házban 5369 r.k. magyar lakossal) a folyó néhány 100 m széles, 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakokban, szétszórt házcsoportokban, hosszan elnyúlva helyezkedik el (Gyimesközéplok községhez tartozik pl. a Hidegség pataka, ebbe fut a Barackos pataka, Bikkhavas pataka stb.). A természeti viszonyok miatt a havasi állattartásból és a fakitermelésből éltek. A vidék nehezen megközelíthetősége a székely paraszti műveltség ősi elemeinek megőrzését biztosította. K.S.

Orbán II:77. - Balogh Ödön: Néprajzi jegyzetek a gyimes-felső és középloki csángókról. Kolozsvár, 1932. - Láthatár 1940. (Vámszer Géza: A ~ eredete, települése és gazd. viszonyai) - MNL II:362. - Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák. Bp., 1987. - Balassa Iván: A határainkon túli m-ok néprajza. Uo., 1989:182. - Kriza János Néprajzi Társaság Évkv-e 1. Kolozsvár, 1992:148. (Pozsony Ferenc: Egy gyimesvölgyi köszöntővers szövegelemzése); 2. 1994:211. (Tánczos Vilmos: Gyimesi archaikus népi imádságok.); 3. 1995:123. (Tankó Gyula: A gyimesi udvarok, épületek és lakások berendezése)